Autókarbantartási tanácsok

Az akkumulátor működése a technika világában járatlan gépjármű-tulajdonosoknak misztikusnak tűnhet. Pedig misztikáról szó sincs. Nem kell, hogy mindenki értsen a gépkocsikhoz. Mi azért vagyunk szakemberek, hogy Önnek segítsünk. Az akkumulátorral kapcsolatos gondok döntően október végétől sokasodnak meg, és ahogy eljön a tavasz, egyre kevesebb lesz rájuk a panasz. Előfordul, különösen télen, hogy indítózás közben a motor nem indul be.

• Ha indítózás közben a motor a szokásos sebességgel pörög, akkor a gyújtással, vagy az üzemanyag-ellátó rendszerrel lehet gond.
• Ha hallhatóan lassabban forog az önindító és a motor, akkor az akku, a vezetékrendszer, és az önindító hibája miatt nem indul be könnyen a kocsi.

A gépkocsikban ún. savas ólomakkumulátorokat alkalmaznak, melyek névleges cellafeszültsége 2V. Az általánosan használt 12 V-os akkumulátor 6 darab, sorosan kapcsolt cellát tartalmaz. Gondozásmentes akkumulátor, ez ma az elterjedtebb, és van hagyományos, gondozást igénylő akkumulátor. Egy gépjárműindító akkumulátor címkéjén (adattábláján) megtalálható: a gyártó neve, az akkumulátor típusa (pl. PERION 2000 A2262), fajtajelölése (pl. abszolút gondozásmentes, hibrid rendszerű, kalciumos ólomötvözettel gyártott) és főbb elektromos paraméterei, pl. 12 V, 62 Ah. 420 A (MSZ) 550 A, (SAE) valamint a termék egységes termékazonosító kódja (ETK) a pontos és félreérthetetlen azonosítás céljából. Az akkumulátor feladata: • beindítja a gépjárművet • energiát szolgáltat a gépjármű elektromos fogyasztóinak (fényszórók, riasztó, ablakfűtés, ablaktörlő lapátok, fedélzeti számítógép, stb.) Az akkumulátor VESZÉLYFORRÁS! Nem használható az alapvető biztonsági rendelkezések betartása nélkül! A túltöltés ugyanúgy tönkreteheti az akkumulátort, mint a lemerülés! Ez különösen nagy problémát okozhat nagy belső ellenállással rendelkező akkumulátorok esetén, ha nagy teljesítésű fogyasztóval terhelik, mint az autó önindítója. Az akkumulátorra akkor hárul a legnagyobb terhelés, amikor az elektromos fogyasztókat úgy használjuk, hogy közben a gépjárműmotor nem jár.

-Kapacitása Az akkumulátor kapacitása az a villamosenergia-mennyiség, amely a gépjármű fogyasztóinak ellátásához szükséges. A csereakkumulátor kapacitásának nagyobbnak kell lennie, mint az eredetié volt. -Teljesítménye A gépjármű beindításához pillanatnyi áramfelvétel szükséges. Minél nagyobb az akkumulátor teljesítménye, annál könnyebben indítható a gépjármű. Két azonos méretű és kapacitású akkumulátor között az eltérő teljesítményük tesz különbséget.

A fékrendszer a gépkocsi legfontosabb biztonsági berendezése. Feladata a mozgó gépjármű lassítása, megállítása. A fékrendszer az autó mindegyik kerekét fékezi. A fékrendszer részei: első és hátsó fék, kézifék, blokkolásgátló. Kétféle féktípus használatos: a tárcsafék és a dobfék. Újabban az autógyártók a korszerűbb tárcsaféket alkalmazzák. A megfelelő fékhatás a biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele. Ezért különösen ügyelni kell a fékrendszerben működő alkatrészek állapotára és minőségére. Amennyiben szükségessé válik egyes alkatrészek cseréje, úgy javasoljuk annak mielőbbi cseréjét.

-AZ ELTERJEDTEBB FÉKTÍPUS Napjaink autóit elsőtárcsafékkel szerelik fel, de több gépjárműtípusnál hátul is ezt a féktípust alkalmazzák a dobfék helyett, mert sokkal hatékonyabb és tartósabb, és kevesebb karbantartást igényel. Mivel minden egyes fékezéskor erőteljes igénybevételnek van kitéve, ezért kiemelkedően magas műszaki követelménynek kell megfelelnie. Ha mélyebb barázdákat, repedéseket, esetleg rozsdafoltokat, vagy égési sérüléseket látunk rajta, úgy mielőbb cseréltessük ki. Ne feledje, hogy minden féktárcsacserénél a fékbetéteket is ki kell cserélni. Féket csak párban lehet javítani! Jó tudni, hogy amint a motor leáll, megszűnik a fékrásegítés, így a vezetőnek jóval nagyobb erőt kell kifejtenie a fékpedálra a biztonságos megállás érdekében. Minden autótípusnál meghatározzák a gyártók a minimális féktárcsavastagságot, fékdobátmérőt. Egy első tárcsafék optimális futásteljesítménye általában 40-60 ezer km, a hátsó féktárcsáé típustól függően 50-80 ezer km. Egy átlagos féktárcsa kopása max. 2mm, de egyes típusoknál 3mm is lehet. Nem ritka a 2-3 esetleg 4 mm-rel túlszabályozott tárcsa sem. A túlszabályozott, vagy méret alatti tárcsa rossz hőelvezetést biztosít, a féktárcsa elreped, deformálódik, a fékbetét megéghet, így a fékhatás erőteljesen legyengül, legrosszabb esetben teljesen megszűnik.

KEVÉSBÉ ELTERJEDT FÉKTÍPUS Élettartama 10-20 ezer kilométerenkénti karbantartás mellett általában 80-120 ezer kilométerre terjed ki. Ennek megtétele után viszont kompletten cserélni kell mindent, a dobokat, a fékpofát, a munkahengereket. Fékpadi mérésen egy kopott, méret alatti fék is lehet megfelelő, de éles helyzetben, nagy terhelés alatt veszélyessé válhat!

A TÁRCSAFÉK FONTOS ELEME A fékbetétnek a fékezés során igen nagy teljesítményt kell kifejtenie. Lágyabb anyagból készül, mint a féktárcsa, ezért gyorsabban is kopik, csereperiódusa rövidebb. Ha a fékbetétek vastagsága a minimális 2-3mm alá csökken, akkor az optimális fékhatás már nem biztosított. Rendkívül fontos a fékrendszer megfelelő minősége, és a precíz, szakszerű szerelése. Egy szakszerűen szerelt fék a rendeltetésszerű használat során a fékbetét teljes élettartama alatt biztosítja az új fékalkatrésszel megegyező hatást. Kivétel, ha nagy sebességről többször durván le van fékezve, ilyenkor a fékbetét megég. Ha elkopott fékbetétet használunk, a féktárcsa megsérülhet, a betét vasa kophat, a fékhatás nagymértékben csökken, hirtelen fékezés esetén a gépkocsi akár irányíthatatlanná válhat (elhúzhat). A fékbetét karbantartást nem igényel, párban cserélik, szakszerű szerelés esetén általában problémamentesen használható cserétől cseréig. Érdemes megjegyezni, hogy az adott gépkocsihoz több gyártó is készít fékbetétet, de ezek különböző anyagból készülhetnek, ami eltérő hatékonyságot eredményez, ezért minden esetben kérje ki a véleményünket.

KÉTÉVENTE CSERÉLTESSE A fékfolyadék szintetikus, alkoholtartalmú folyadék, mely nem tartalmaz olajat, ennek ellenére a köznyelv fékolajnak nevezi. Valószínű azért, mert a gépjárműben lévő olajokhoz sorolják...hiszen azok a közismert folyadékok. A fékfolyadék a levegőben lévő nedvességet megköti, magába zárja és ezáltal az üzemidővel arányosan csökken a forráspontja. Erős igénybevételnél pl. vészfékezés, vagy meredek lejtőn való autózás esetén a fékfolyadék felforrhat, benne buborékok képződnek. Ezek akadályozzák a fékezőerő átvitelét és működőképességét. Fékfolyadékcsere általában 2 évente esedékes. A fékfolyadék forráspontja nem süllyedhet 160 °C alá. Javasoljuk, hogy rendszeresen ellenőriztesd a fékfolyadékot, és szükség esetén cseréltesd ki. Szervizünk az ellenőrzést díjtalanul végzi.

A kézifék feladata az, hogy álló helyzetben rögzítse a gépkocsit. Sok esetben emelkedőn való elindulásnál is segít, megakadályozza a visszagurulást. Gyakran az üzemi fék meghibásodása esetén segít a megállásban, a baleset elkerülésében. A hivatalos neve is tükrözi dupla szerepét: rögzítő és biztonsági fék. A kéziféket is ellenőriztesd rendszeresen!

VÉSZFÉKEZÉSNÉL VAN NAGY SZEREPE A blokkolásgátló rendszer olyan aktív biztonsági eszköz, mely erős fékezés során megakadályozza a kerekek leblokkolását, és ezzel fenntartja a jármű irányíthatóságát. Lényege, hogy a speciális érzékelőkön keresztül észleli a kerekek blokkolását, és ekkor a másodperc töredékére kiiktatja a fékezést. Feladata, hogy vészfékezés esetén fenntartsa az irányíthatóságot, így az esetleges féktávolságon belül észlelt akadályt fékezéssel, és kikerüléssel el tudjuk kerülni, illetve csúszós úton segít meggátolni az autó megpördülését fékezés közben. Figyelem! Ha a műszerfalon az ABS lámpa sárgán világít, ez azt jelenti, hogy a blokkolásgátló rendszer nem működik! Ilyen esetben azonnal keresd fel szervizünket!

A futómű biztosítja a gépjármű és az úttest közötti folyamatos kapcsolatot, irányíthatóvá teszi az autót. Ezért a futómű állapota, beállításának pontossága jelentősen befolyásolja a gépkocsik biztonságos üzemelését és menetkényelmét. A gépjárművek két futóművel, első és hátsó futóművel vannak felszerelve. A futómű elemei közé soroljuk a gépjárművek haladásával, különböző irányba való mozgatásával kapcsolatos, a rugózást, lengéscsillapítást és a stabilitást biztosító, valamint a kerékmeghajtások szerkezeteket. Ha gépjárműved futóművének összes alkotóeleme tökéletes: • biztonságosan, kényelmesen vezethetsz, • autód alkatrészei csak csekély mértékben kopnak!

Futóművet alkotó szerkezeti elemek Lengéscsillapító Egy gépjárműben elöl is, hátul is két-két lengéscsillapító van beszerelve. A lengéscsillapító feladata a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása. A gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. A lengéscsillapító kiegészítő szerkezeti elemei a toronycsapágy, toronyszilent, a lengéscsillapító porvédő. A lengéscsillapítók nagy része a porvédő szakadása miatt megy idő előtt tönkre. A lengéscsillapító szára beszennyeződik, vizet kap, így berozsdásodik, emiatt a szimering elkopik, az olaj elfolyik. A szakadt porvédőt ezért kell feltétlenül kicseréltetni. Kerékfelfüggesztés A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal, és a karosszériával. A jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit pedig a karosszériára viszi át. A futómű beállításának optimális értékeit a gyárak minden kocsitípushoz pontosan megadják. Ha a gyári előírásokat nem tartják be, illetve rossz a beállítás, a futómű és a gumiabroncsok idő előtt tönkremennek.

A futómű egyik legfontosabb szerkezeti eleme A lengéscsillapító feladata a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása, ezáltal a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Minél hosszabb ideig válik el a kerék az úttesttől, annál nehezebb irányítani az autót, akár teljesen irányíthatatlanná válhat. Rossz állapotú lengéscsillapítók miatt • a gumiabroncs fokozottan, egyenetlenül kopik • a féktávolság akár 20%-kal megnő • vizes úton megcsúszik a kocsi • rossz a gépjármű úttartásra (kanyarban könnyen kisodródhat) • nagyobb terhelés jut a többi futóműalkatrészre, ezért idő előtt tönkremehetnek Ha járműveden rossz menetviselkedést, a kormány szitáló mozgását, vagy a gumiabroncsok egyenlőtlen kopását tapasztalod, keresd fel szervizünket. A lengéscsillapító optimális működése a kiegészítő alkatrészek állapotától függ. Az esetek 80 %-ban a lengéscsillapítóval együtt a toronyszilentet, a toronycsapágyat is le kell cserélni, a rugókat is át kell vizsgálni. A lengéscsillapító rossz állapotát jelzi a • szabálytalan, rendellenesen megkopott gumiabroncsok (kagylós kopás) • lengéscsillapító felületi rozsdásodása • lengéscsillapító testének deformálódása • lengéscsillapítón olajszivárgás, olajfolyás • megrongálódott csavarok, rögzítések

• biztosítja a kapcsolatot az úttesttel (egy tenyérnyi felületen) • hordja az autó tömegét • megfelelő tapadást biztosít fékezéskor, gyorsításkor • védi a futóművet a közvetlen erőhatásoktól A gumiabroncs a használata során komoly igénybevételnek van kitéve, ezért nagyon összetett a szerkezete. Előállításukkor különböző gyártási technológiával, különböző összetételű gumit, más vázszerkezetet (karkaszt) használnak. Erre azért van szükség, mert különböző használati szempontokat vesznek figyelembe (téli, nyári, teher, sport, stb.). A gumiabroncs a használata során kopik, sérül, elöregszik, ekkor ki kell cserélni. Az abroncsok újrafutózását nem javasoljuk, mert ez esetben csak a futófelületet újítják fel, de a váz szerkezete a régi marad! Előfordul, hogy a futófelület leválik, és balesetet okoz! Már 1-2 éves abroncson elkezdődik a szilárdságának csökkenése, az úgynevezett öregedés. A forgalombiztonság egyik szükséges feltétele a kifogástalan állapotú gépjárműabroncsok alkalmazása. A közúti balesetek mintegy felében a gumiabroncs valamilyen szerepet játszik!

A motorolaj elsődleges szerepe az egymással fémesen súrlódó motoralkatrészek kenése, elválasztása, és ezáltal a súrlódási veszteség és a kopás csökkentése. Az autókban használt olaj két elsődleges összetevőből áll: az alapolajból és az adalékokból. Az alapolajnak köszönhetően a motorolaj képes a létfontosságú feladatát ellátni, azaz a motor mozgó alkatrészeit kenni. Az adalékok oly módon biztosítanak további védelmet a motor számára, hogy a motor szélsőséges hőmérsékleti viszonyai közepette megakadályozzák az olaj elhasználódását. A motorolaj szerves vegyületekből áll, ezért az idő múlásával és a terhelés hatására megváltozik. Az olaj „öregedése” nem más, mint a használat közben bekövetkező fizikai és kémai állapotváltozások folyamata, amely hosszabb-rövidebb idő alatt, az igénybevétellel és az eltelt idővel arányosan, a kenőolaj leépüléséhez vezet. A gyakorlatban az olajcsere-periódus nemcsak a motorolaj minőségétől, hanem a kenési rendszer sajátosságaitól és a jármű üzemeltetési körülményeitől is függ. Különböző vezetési stílus mellett az olaj élettartama jelentősen eltér. A legkorszerűbb autókban ma már ritkábban, csupán 20-30 ezer kilométerenként kell motorolajat cserélni. Utántöltéshez lehetőleg a motorban lévő olajtípust használjuk, ha azonban ez nincs kéznél, mindenképpen a motor igényeinek megfelelő specifikációjú, és viszkozitású terméket töltsük be. Mivel egyre nő az olyan autótípusok száma, amelyek speciális, nem mindenhol beszerezhető motorolajat igényelnek, célszerű az utántöltéshez szükséges motorolajat az időszakos szerviz, vagy a csak olajcsere alkalmával 1 literes kiszerelésben előre megvásárolni, és az autóban tartani. A használt olaj színváltozása nem jelzi az olaj öregedési fokát. Ha az olajcserét követően a olaj kevés használat után megsötétedik, ez nem azt jelenti, hogy az olaj gyorsan elhasználódott, hanem inkább arra utal, hogy • az olajtérben korábban sok szennyeződés és lerakódás gyűlt össze, ezt a szennyeződést az olaj megköti, és az olajszűrőbe szállítja • a keverékképzés és/vagy az égésfolyamat nem megfelelő, ezáltal az égéstérben nagy mennyiségű füst és szilárd részecske keletkezik, elsősorban dízelmotorok esetében. A mai korszerű személygépkocsiknál az olajcserék intervallumára és az alkalmazható motorolajok minőségére vonatkozó előírások eltérőek. A járművek egy része már automatikusan jelzi az alacsony olajszintet a műszerfalon található visszajelzőn. A régebbi gépkocsikban manuálisan kell ellenőrizni az olajszintet az olajpálca segítségével. Soha ne használja az autót, ha az olajszint az olajpálca minimum jelzése alatt van! Ha a műszerfalon lévő piros olajnyomáslámpa világít, az autót azonnal le kell állítani! Ez a lámpa nem az olajszintet mutatja, hanem azt, hogy a kenési rendszer jól működik-e vagy sem. Ha az olajozási rendszer nem működik a motorban, nagymértékű károsodás lép fel, végső esetben a motor teljesen tönkremegy, megáll. Sok esetben ki sem lehet javítani, teljes motorcserére van szükség. Az autók üzemanyag-fogyasztása mellett az egyik leggyakrabban felmerülő téma az olajfogyasztás, aminek magas mértékéért sokan kizárólag az olajat teszik felelőssé. A motorolajok fizikai-kémiai tulajdonságai valóban hatással vannak az olajfogyasztásra, de azok mellett számos, az olajtól független motorállapot-jelző is komoly mértékben befolyásolhatja. • Az olaj jellemzői közül a viszkozitás csökkenése a legjelentősebb olajfogyasztást növelő tényező. A viszkozitás csökkenését elsősorban a gyakori rövidtávú üzemeltetés, a nagyobb mértékben olajba kerülő üzemanyag, és a mechanikus terhelésből származó súrlódási veszteség idézi elő. • Az olajfogyasztást befolyásolja az olaj habosodása is, mivel a felhabosodott olajnak nagyobb a párolgási hajlama. A habosodást elsősorban a tartósan magas sebességű autópályán való vezetés, a helytelenül megválasztott viszkozitási osztály, ritkább esetben a motor konstrukciós hiányossága idézheti elő. • A motorolajok oxidációja közvetett módon befolyásolja az olajfogyasztást. Az erősen oxidálódott olajból hamarabb képződnek lerakódások az olajfogyasztás szempontjából kritikus helyeken, így a gyűrűzónában és a szelepeken. • Számottevően megnövelheti az olajfogyasztást a tömítések elhasználtsága. Ezért az olajleeresztő csavar, a szelepfedél és a vezérműfedél tömítéseit, valamint a szelepszárat és a főtengely szimeringeket is időről-időre át kell vizsgálni az időszakos szervizeltetetés során. A korszerű motorolajok egymással elegyednek, de a keverés nem célszerű. A motorolajok kismértékű keveredése semmiféle problémát nem okoz. Például, ha szakszerűen végrehajtott olajcsere alkalmával más típusú motorolajra térünk át, néhány csepp az előző töltetből mindig a motorban marad, ami nem jelent gondot.

A kipufogórendszer magas műszaki színvonalú termék, melynek szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelni. Fő részei: kipufogócsonk, leömlőcső, kipufogódobok, kipufogócsövek, rezgéscsillapítók (flexibilis tagok), katalizátor, bilincsek, gumifelfüggesztők. Korszerűbb dízelautók kipufogórendszere részecskeszűrővel is el van látva. Fontos szerepet játszik a zaj- és környezetvédelemben, illetve a motor teljesítményében. A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő és az üzemanyag aránya mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. Ezek a tényezők meghosszabbítják a motor más fontos részeinek, a szelepek, a kipufogódobok, a katalizátorok és a lambdaszondák élettartamát is. • Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett gázok hangerejét, sebességét, hőmérsékletét, valamint a katalizátorral ellátott gépkocsiban a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítja, és a szabadba vezeti. A robbanómotorban az elégett gázok a leömlőcsövön, a katalizátoron, és a kipufogódobokon keresztüljutva távoznak. • Csökkenti a kibocsátott gázok hőmérsékletét. Az égésgázok, amikor kikerülnek a motorból, akár 900°C hőmérsékletet is elérhetnek. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse. • Csökkenti a belső és a külső zajártalmat, melyet a motorban történő robbanások idéznek elő. Növeli a motor hatékonyságát. Hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, valamint a fogyasztás csökkentéséhez. A kipufogórendszer a magas hőmérséklet, az állandó rezgés és a különböző gázok miatt elég hamar rozsdásodik. Emiatt nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgező gázok behatolhatnak az utastérbe, ami komoly balesetet idézhet elő.

• Add le szervizünkbe személyesen, vagy meghatalmazottad által a gépjárművedet a szükséges dokumentumokkal. • A műszaki vizsgáztatást megelőzően átvizsgáljuk gépkocsidat annak érdekében, hogy minden tekintetben megfeleljen a hatósági előírásoknak.  • Kijelölt vizsgaállomáson vizsgáztatjuk le autódat. • Garantáljuk a sikeres műszaki vizsgát, mivel csak általunk rendben talált, illetve általunk felkészített gépjárművet viszünk vizsgára. Műszaki vizsgához szükséges okmányok Magánszemély esetén: • Személyi igazolvány • Lakcímkártya (ha van) • Meghatalmazás (a szervizünk adja ki ezt a nyomtatványt) • Gépjármű forgalmi engedély • Érvényes kötelező felelősség biztosítás

A gépjármű rendszeres karbantartást, ápolást igényel. Az apró hibák kijavításával megelőzhetők a nagyobb alkatrész-károsodások. A törődés többszörösen megtérül. Akár otthon is elvégezhető a folyadékok szintjének ellenőrzése is hasznos lehet egy hosszabb út elött. Vegyük sorra, mit érdemes negyedévente ellenőrizni! • Első- és hátsófutómű (kerékcsapágy, gömbfej, szilent, stabilizátor) • Lengéscsillapító (első- és hátsótengely) • Fékek Elsőfék (fékbetét, féktárcsa, fékcső, fékmunkahenger) Hátsófék: (féktárcsa vagy fékdob, fékbetét vagy fékpofa, fékcső, fékmunkahenger) Kézifék • Kipufogó (flexibilis első rész, katalizátor, középső dob, hátsó dob, felfüggesztő) • Világítás (helyzetjelző, tompított fényszóró, reflektor, irányjelző, ködlámpa, oldalsó irányjelző) • Motor (meghajtószíj, szivárgás, váltóolaj-szivárgás) • Folyadékszint- és minőség (motorolaj, fékfolyadék, szervóolaj, szélvédőmosó folyadék, fagyálló folyadék) • Akkumulátor (töltőfeszültég, működés) • Klíma (pollenszűrő, befúvott levegő hőmérséklete) • Ablaktörlő • Karosszéria • Hibatároló ellenőrzése